Ötödik napja bombázza egymást Izrael és Irán, és a konfliktus nem latszik csillapodni. Szombaton éjjel Izraelben legalább 8 ember, köztük több gyerek halt meg iráni ballisztikus rakéta- és dróntámadásokban.
tíz ember halt meg, kétszáz megsebesült, sok embert keresnek a romok között.
Az izraeli tűzoltóság és a mentőszolgálatok közlése szerint az ország északi partvidékén lévő lakóházakat érte találat, de érkeztek beszámolók égő épületekről Haifából, Tel-Avivból és Jeruzsálemből is.Izrael légiereje bombázta az iráni védelmi minisztériumot Teheránban, valamint „az iráni atomfegyver-program infrastruktúráját” és olajraktárakat. Az izraeli célpontok között volt egy állami atomkutató szervezet központja is az iráni fővárosban – ezek mind az izraeli hadsereg saját közlései.Az iráni állami televízió szerint Teherán a haifai kőolaj-feldolgozó üzem ellen indított támadást megtorlásul az iráni energetikai létesítmények elleni szombati izraeli támadásokra.
Izrael 5 napja kezdte el bombázni Iránt, a támadások célja az iráni atomprogram felszámolása, de a célpontok között volt a hadsereg számos magas rangú tisztje, köztük a vezérkari főnök is.
Irán rakéta- és dróntámadásokkal reagál, mérsékelt sikerrel, nem véletlenül támadtak most az izraeliek: egy tavalyi konfliktusban már meggyengítették Irán légvédelmét, emellett az ország évtizedek óta nem volt ilyen gyenge pozícióban a régióban, az általa pénzelt paramilitáris és terrorszervezeteket Izrael az elmúlt években lefejezte.
Bár az iráni nukleáris létesítmények elleni csapás lehetősége régóta napirenden van, a mostani események egyértelműen 2023. október 7-ére vezethetők vissza, mondta Jadlin, aki „hírszerzési, műveleti és vezetési kudarcnak” nevezte a Hamász terrortámadását.
Az is kudarc volt szerinte, hogy utána Izraeli hosszú hónapokig tartó háborúba bonyolódott (a tavaly nyárig tartó első szakaszt nevezte így), hiszen az izraeli katonai doktrína a gyors, rövid lefolyású háborúkra épül. Azt mondta, Izrael akkor ragadta vissza a kezdeményezést, amikor megsemmisítő csapást mért a Hezbollahra, ám az Irán elleni támadás sokkal nagyobb eredmény, hiszen 1500-2000 kilométerre lévő célpontokról van szó.
„Az irániak okosak, kifinomultak, tanultak, és a nukleáris programjuk is lenyűgöző. Tanultak 1981-ból, 2007-ből, Kadhafi esetéből, és nem egyetlen reaktort építettek, hanem különféle nukleáris létesítmények óriási, az egész országban szétszórt hálózatát”
– mondta Ámosz Jadlin aki az izraeli katonai hírszerzés volt vezetője
Tel-Aviv romokban a támadás után
Az, hogy Izrael megtámadta Iránt, egyaltalán nem váratlan: már kora tavasszal elkezdtek jönni hírek arról, hogy Jeruzsálem nagyszabású támadást készít elő régi ellenségével szemben.
Irán és Izrael rivalizációja évtizedekre nyúlik vissza, a támadás időzítése azonban nem veletlen. 2023. október 7-én Izraelt megtámadta a palesztin Hamász, a zsidó állam pedig szisztematikusan nekiállt ezután annak, hogy megsemmisítse a régióban az Iránhoz lojális milíciákat. A Hamászt és a libanoni Hezbollahot szinte teljesen lefegyverezték, több támadást intéztek a jemeni húszik (Anszar Allah) ellen, illetve megbukott Szíriában Basár al-Aszad Iránbarát rezsimje is. Irakban pedig elvileg önként kezdték el szögre akasztani a Kalasnyikovot Teherán proxierői, miután a híresen Izraelbarát Donald Trumpot megválasztották Amerika elnökének.
Izrael nagyszabású légicsapásai Irán ellen
-
„Rising Lion” hadművelet: Izrael június 13-án számos nukleáris és katonai célpontot támadott meg Iránban (Natanz, Iszfahán, Fordow és más) – légvédelmi rendszerek, atomlétesítmények, katonai vezetők is célkeresztben voltak hu.euronews.com+8portfolio.hu+8telex.hu+8businessinsider.com+1time.com+1.
-
Szakértők szerint több nukleáris és katonai vezetőt is megöltek, köztük atomtudósokat és generálisokat portfolio.hu+2index.hu+224.hu+2.
-
A Maxar műholdképek szerint a Natanz feletti felszíni létesítményekben nagy kár keletkezett, de az alattuk lévő reaktorok – bár működésüket korlátozták – nem pusztultak el .
Irán válasza
-
Irán több mint 150 ballisztikus rakétát és 100 drónt lőtt ki június 13-án Izrael felé (Operation True Promise III), Tel‑Aviv és más városok légvédelme több rakétát sem tudott elfogni hu.euronews.com+8en.wikipedia.org+8portfolio.hu+8.
-
Legalább 10 izraeli civil vesztette életét különböző településeken, összesen 13 halálesetről számolt be az AP .
-
Párhuzamosan Irán is elszenvedett civil és katonai áldozatokat: több százan meghaltak, köztük atomtudósok és katonai vezetők. Legalább 406 halottról és 654 sérültről számolt be egy NGO portfolio.hu+2index.hu+224.hu+2.
Gazdasági és energiapiaci hatások
-
Izrael állítólag drónokkal Irán kulcsfontosságú energetikai infrastruktúráit – köztük a South Pars gázt és az olajtárolókat – is megtámadta, tüzek keletkeztek, kapacitáscsökkentés történt .
-
Ez a konfliktus az energiapiac globális egyensúlyát is fenyegeti.
Politikai és stratégiai kitekintés
-
Benjamin Netanjahu hangsúlyozta, hogy Izrael „egzisztenciális fenyegetésként” tekint Iránra, és „nagy árat fognak fizetni” a civilek elleni támadásokért telex.hu. „More is on the way” – mondta timesofindia.indiatimes.com+1nypost.com+1.
-
Donald Trump volt amerikai elnök támogatta Izrael akcióit, és közölte, „sokkal többre is képesek” .
-
Az USA vonakodva, de valószínűleg támogatóan viszonyul: evakuálta diplomáciai személyzetét Irakból, és szoros figyelemmel kíséri a folyamatokat .
Mi van, ha Izrael nem tudja lenullázni az iráni atomprogramot?
Tehát vissza az alapkérdéshez: mi van, ha mégsem sikerül Izraelnek porig rombolni az iráni atomprogramot? Azzal ugyanis, hogy megöl néhány atomtudóst, még nem nullázta le Irán szakértelmét és know-how-ját, amelyet ezen a téren az elmúlt évtizedekben felhalmozott. Lehet, hogy éppen ezekkel a célzott akciókkal győzi meg végleg az iráni vezetést, hogy a jövőbeli teljes elrettentés érdekében mindenáron hozzájusson atomfegyverhez. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor Izrael sem fogja majd vissza magát, és újból és újból megtámadja Iránt, hogy leszerelje, lenullázza nukleáris képességeit.
Veszélyes és jelzésértékű az is, hogy Teherán most bejelentette: kilép a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására létrehozott, 1970-ben életbe lépett és 191 ország által elfogadott atomsorompó-szerződésből. Tehát, a nukleáris fegyverkezés terén még érvényben lévő, önkorlátozást garantáló egyezményt nem tartja magára nézve kötelezőnek a jövőben, azt csinál, amit akar.
Bevonják a szomszedos vagy az Öböl menti arab államokat?
Vannak olyan vélemények is, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy ha Irán nem tudja térdre kényszeríteni Izraelt folyamatos rakétazáporaival, akkor lehet, hogy könnyebb célpontok után néz. Ilyenek lehetnek azok az Öböl menti arab országok, amelyek Teherán szerint segítették és bátorították a síita állam ellenségeit. Rengeteg érzékeny energiakitermelő és infrastrukturális célpont kerülhet a célkeresztbe.
Összefoglaló képet kínál a gyorsáramú eseményekről:
-
2025. június 13.: Izrael nagy légicsapásokat indít Irán nukleáris és katonai célpontjai ellen – több vezetőt, tudóst öl meg.
-
2025. június 13‑15.: Irán jelentős visszatámadást hajt végre Izrael ellen, mindkét oldalon komoly civil áldozatok.
-
Június 15‑én: Tűz Irán olaj- és gáziparában, további rakétatámadások, folytatódó légiriadók, megbénult légi közlekedés és emelkedő nemzetközi feszültség.
Az eddigi legnagyobb iráni légitámadás érte (06.16.) hétfő hajnalban Izraelt. Tel-Avivot, Jeruzsálemet, Haifát vették célba az iráni rakéták, amelyek többségét még a levegőben megsemmisítette a légelhárítás. A mentők csaknem 70 sérültet szállítottak kórházba, és hárman életüket vesztették. Izrael is folytatta a légitámadásait Irán ellen. A hadsereg bejelentése szerint iráni rakétakilövő állomásokra mértek csapásokat. A teheráni egészségügyi minisztérium szerint már csaknem kétszázharminc ember halt meg Iránban a bombatámadások miatt.
Donald Trump amerikai elnök jelezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy az Egyesült Államok fontolóra venné Irán föld alatti Fordo nukleáris létesítményének megtámadását, ha ez szükségessé válna Teherán atomfegyverhez jutásának megakadályozásában – írta a Times of Israel.
Jelenleg még nem lehet pontosan látni, hogy milyen irányba mozdul el az újabb közel-keleti konfliktus. Az viszont biztos, hogy a gyors és/vagy békés rendezés lehetősége még a kanyarban sincs.
